3. év
Több hónap kimaradás után újra jelentkezem, mert többen is kértétek. Be akartam fejezni a blogot, mert nem egy túl szerencsés időszak volt ez számomra, és nem tudtam hogy fogalmazhatnám meg a történteket úgy, hogy ne a sajnálkozást érjem el vele. A terhességem negyedik hónapjában írtam utoljára, ott kezdett elromlani az egész. Én a 7. hónapig tudtam dolgozni, de akkor már nagyon kínkeservesen. Hatalmas terhes hasam volt, azért mégis csak két gyerek. Fizikailag jól voltunk, bár elég fáradtak.
Április végén a Plitvicei tavaknál tettünk egy 8 kilométeres sétát, volt egy kis "hegymászás" is, azt kell mondanom, hogy nagyon jól bírtam. Két kedves magyar megkérdezte tőlem, hogy hogyan lehet ilyen undorítóan elhízni. Amikor mondtam, hogy 2 gyerek van a hasamban 5 hónapja lassan, kicsit megszeppentek, dehát magyarokról van szó, nem számítottam empátiára, azért "gyerehazaszülnifiatal". Horvátország gyönyörű, a tavak is, még ilyen tiszta vizet nem láttunk.
Mint írtam az előző bejegyzésnél, Balázzsal voltak problémáink, ami azzal zárult, hogy megtetszett neki valaki. Ez a 6. terhességi hónapomban derült ki. Kemény hónap volt az, mikor egyikünk sem tudta, hogy mit kezdjen a helyzettel, én elmentem, ő visszavárt, aztán csak rosszabb lett, megalázva éreztem magam, és amikor bejelentettem hogy végleg elmegyünk, még vegye meg a repjegyet, aztán kettészedjünk a bankszámlánkat is, valami megtört benne. Egyik este, hajnal 1 körül jött haza, és egész este sírva beszélgettünk, akkor először éreztem hogy megbánta, és kezd kijózanodni. Teljesen abszurd volt az egész, ezt betudtam kapuzárási pániknak, és csak azért tudtam megbocsátani, mert tudom milyen ember volt 4 évig. Túléltük, és azóta erősebb a kapcsolatunk mint valaha!! Onnantól kezdve minden nap, minden pillanatban mellettem volt lelkileg, elkísért a kórházba is vizsgálatokra, segített itthon is a háztartásban, meghallgatott, és egész nap beszéltünk, minden nap. Én lelkileg akkor nagyon kikészültem, ami sajnos ráment a fizikai egészségemre is. Már egész jól megoldottuk a helyzetet, kibékültünk, újra egymásra találtunk, túl voltunk rajta, már csak vártuk a gyerekeket izgatottan. De nem lehet sajnos rendben mindig minden, ez után jött a következő sokk. Kórházba kerültem toxémiával a 30. héten, stabilizáltak egy hét alatt, és kiengedtek. Balázs minden nap reggel 7-kor indult el hozzám, hogy munka előtt is lásson, és munka után is este 10-ig velem volt.
(toxémiás láb-se lábfej, se boka)
Egy hétre rá hogy kiengedtek, újra be kellett feküdnöm. Balázs minden nap ott volt velem, boltba ment ha kellett valami, és egész nap szórakoztatott a munkahelyéről, mert én csak feküdhettem. Egyre közeledett a nap, éreztem már hogy tényleg csak egy nagy gombóc vagyok a sok víz miatt is, tudtam hogy az utolsó hétvégém terhesen. Hazajöttem bepakolni a táskát a gyerekeknek, és mondtam Balázsnak az ágyról fekve hogy mit hogy kell takarítani, hogy a lehető legtisztább házba érkezzünk. Unokatesóm itt volt, így reméltem hogy abban a pár napban amíg nem leszünk itt, tartja a rendet, de nem így lett, így már megfogadtam hogy senkit sem engedek be többé a házamba, mostantól rokont se, mert hála még azokban sincs, akiket jól ismerünk. 2 nap volt a programozott császárig, reggel mikor visszamentem a kórházba, rögtön nst-vel kezdték. Az egyik babát nem találták. Hoztak ultrahang gépet, azzal sem. Mondták, hogy menjünk le nagy ultrahangra. Ott derült ki, hogy nincs szívhangja az egyiküknek. Balázst azonnal behívattam, mivel a másik jól volt, őt megvárhattuk a sürgősségi császárral. Ébren voltam, mert így akartam, Balázs végig velem volt. 7 teljes napot voltunk bent a kórházban, Kornél lett a neve a fiunknak, akit egy másodpercre se vittek el tőlünk, akkor sem amikor az intenzíven tartottak egy óra megfigyelésre. Balázs is ott aludhatott velünk, enni is kapott, menüből választhatott ő is, külön szobánk volt egy egész hétig. Minden segítséget megkaptunk, tényleg mindenki nagyon kedves volt. Az első 3 nap Balázs etette Kornélt, ő pelenkázta, mert nekem nagyon fájt a sebem. A második nap kivették a katétert, és egyedül kellett volna vécére mennem. Még a terhesség elején vettem ilyen pisilős tölcsért, amit MINDENKINEK ajánlok, állva könnyebb tölcsérből pisimintát adni, főleg az utolsó hetekben, és főleg császár után, amikor az alacsony vécére ráülni sem tudsz, nem hogy onnan felállni. Ez életmentő volt. Ha akkor nincs ott Balázs, aki szinte ölbe vitt ki, nem tudom hogy oldom meg. Innen tudtok rendelni: Pisitölcsér
3 nap után már jó volt. Le tudtam menni a parkolóba is sétálni, bár még egy hétig Balázs segített zuhanyozni, mert nem tudtam lehajolni sem törülközni, sem öltözni. Egy hét után már minden ment egyedül. Balázs 3 hét szabadságot kapott erre.
(Kornél első képe)
(kórházi választott vegetáriánus menü)
Itt voltak Balázs szülei, velük lementünk a tengerhez, a parkba, és kávézni, Kornél imád sétálni. Októberben megkapja az oltást, és aztán mehetünk közös pilates-re és babaúszásra. Imád fürödni is, biztosan tetszik majd neki. Anya is szokott jönni pár napra hozzá, így van egy kis segítségem.
És a végére hagytam a nagy bejelentést:
HAMAROSAN ELINDUL A YOUTUBE CSATORNÁM!
92 kiló voltam, amikor terhes lettem, 117 kilósan mentem szülni, 96 kilósan jöttem ki a kórházból. Gyönyörűen húzódik össze a hasam a LifeTilt Collagennek köszönhetően. A csoportjukba tettem ki teljes képet mennyire szép, ide csak kicsibe teszem, ajánlom mindenkinek! Velük lefogytam 12 kilót is az esküvő előtt, így most is rendeltem egy csomagot (Bakker Zhero), amit csinálok. Sajnos nem igazán indult be a fogyás 2 hét alatt, mert nem bírok inni. Terhesen napi 4-6 liter vizet ittam, amióta megszültem, örülök a napi fél liternek is. Emiatt is lesz a youtube csatornám, hétről hétre lesz nyomonkövethető a fogyásom, és meg akarom mutatni, hogy lehetséges, gyerek mellett is, úgy hogy egyedül vagyok vele többnyire itthon. Nem tudom, hogy mennyit beszélhetek a programról, erről majd érdeklődöm, de azt legalább minden nap szeretném elmondani, hogy hány perc volt elkészíteni az ételeket, mennyi időt vett el a napból. Semmiféle szponzorációt nem kapok, és nem is fogok, és én sem forgalmazom vagy ilyesmi, csak szeretnék motiválni több embert, mert együtt ez is könnyebb, és ha tudom, hogy többen néznek hétről hétre, nagyobb erőm lesz végigcsinálni, és betűről betűre mindent betartani, hogy valóban látványos legyen a haladás. Nekem a csoport rengeteget segített, amikor rosszul érzem magam, csak posztolok, és rengeteg pozitív kommentet, üzenetet kapok, amiktől jobb kedvem lesz, de már ez nem elég, most valami jobbat akarok. Le fogom filmezni, hogy mennyit eszek, mit eszek (persze a hozzávalók és a mennyiség a csomag tartalma, amit nem adhatok ki érthető módon!), a gyerekkel mennyit és hogyan foglalkozom közben, mennyit sportolok, mennyit tornázok, és hogyan várom haza Balázst, és minden hogy férhet bele egy napba, és hogyan sikerülhet elérni a célt. December végén 4 napot Amsterdamban töltünk Balázzsal kettesben, ki kell hevernünk a történteket, és akkor lesz a 2. házassági évfordulónk is. Addigra az a cél, hogy 80 kiló alatt legyek! Tudom, hogy sikerülni fog, főleg ha nem egyedül csinálom, ha megmutathatom, hogy mit csinálok, és ezzel segíthetek másoknak is belevárni az életmódváltásba. Az eleje vicces lesz, készülök a sok bunkóra, és a sok negatív kommentre is, amiket majd egy év múlva, újra 60 kilósan fogok megválaszolgatni. :)
Szülés után 1 héttel (Az első LifeTilt Collagen tabletta előtt)
Az első LifeTilt Collagen tabletta után 1 hónappal
Most, minden eladott doboz collagenből 1000 forint a mellrákosok támogatására megy, a kampányt folyamatosan nyomon lehet követni, és minden elszámolást megosztanak az oldalon. Akit érdekel, az innen tud rendelni: https://lifetiltstore.hu/pink-lifetilt-collagen
És most jöjjön egy képsorozat Édes Kis Kornélunkról:
Több hónap kimaradás után újra jelentkezem, mert többen is kértétek. Be akartam fejezni a blogot, mert nem egy túl szerencsés időszak volt ez számomra, és nem tudtam hogy fogalmazhatnám meg a történteket úgy, hogy ne a sajnálkozást érjem el vele. A terhességem negyedik hónapjában írtam utoljára, ott kezdett elromlani az egész. Én a 7. hónapig tudtam dolgozni, de akkor már nagyon kínkeservesen. Hatalmas terhes hasam volt, azért mégis csak két gyerek. Fizikailag jól voltunk, bár elég fáradtak.
Április végén a Plitvicei tavaknál tettünk egy 8 kilométeres sétát, volt egy kis "hegymászás" is, azt kell mondanom, hogy nagyon jól bírtam. Két kedves magyar megkérdezte tőlem, hogy hogyan lehet ilyen undorítóan elhízni. Amikor mondtam, hogy 2 gyerek van a hasamban 5 hónapja lassan, kicsit megszeppentek, dehát magyarokról van szó, nem számítottam empátiára, azért "gyerehazaszülnifiatal". Horvátország gyönyörű, a tavak is, még ilyen tiszta vizet nem láttunk.
Mint írtam az előző bejegyzésnél, Balázzsal voltak problémáink, ami azzal zárult, hogy megtetszett neki valaki. Ez a 6. terhességi hónapomban derült ki. Kemény hónap volt az, mikor egyikünk sem tudta, hogy mit kezdjen a helyzettel, én elmentem, ő visszavárt, aztán csak rosszabb lett, megalázva éreztem magam, és amikor bejelentettem hogy végleg elmegyünk, még vegye meg a repjegyet, aztán kettészedjünk a bankszámlánkat is, valami megtört benne. Egyik este, hajnal 1 körül jött haza, és egész este sírva beszélgettünk, akkor először éreztem hogy megbánta, és kezd kijózanodni. Teljesen abszurd volt az egész, ezt betudtam kapuzárási pániknak, és csak azért tudtam megbocsátani, mert tudom milyen ember volt 4 évig. Túléltük, és azóta erősebb a kapcsolatunk mint valaha!! Onnantól kezdve minden nap, minden pillanatban mellettem volt lelkileg, elkísért a kórházba is vizsgálatokra, segített itthon is a háztartásban, meghallgatott, és egész nap beszéltünk, minden nap. Én lelkileg akkor nagyon kikészültem, ami sajnos ráment a fizikai egészségemre is. Már egész jól megoldottuk a helyzetet, kibékültünk, újra egymásra találtunk, túl voltunk rajta, már csak vártuk a gyerekeket izgatottan. De nem lehet sajnos rendben mindig minden, ez után jött a következő sokk. Kórházba kerültem toxémiával a 30. héten, stabilizáltak egy hét alatt, és kiengedtek. Balázs minden nap reggel 7-kor indult el hozzám, hogy munka előtt is lásson, és munka után is este 10-ig velem volt.
(toxémiás láb-se lábfej, se boka)
Egy hétre rá hogy kiengedtek, újra be kellett feküdnöm. Balázs minden nap ott volt velem, boltba ment ha kellett valami, és egész nap szórakoztatott a munkahelyéről, mert én csak feküdhettem. Egyre közeledett a nap, éreztem már hogy tényleg csak egy nagy gombóc vagyok a sok víz miatt is, tudtam hogy az utolsó hétvégém terhesen. Hazajöttem bepakolni a táskát a gyerekeknek, és mondtam Balázsnak az ágyról fekve hogy mit hogy kell takarítani, hogy a lehető legtisztább házba érkezzünk. Unokatesóm itt volt, így reméltem hogy abban a pár napban amíg nem leszünk itt, tartja a rendet, de nem így lett, így már megfogadtam hogy senkit sem engedek be többé a házamba, mostantól rokont se, mert hála még azokban sincs, akiket jól ismerünk. 2 nap volt a programozott császárig, reggel mikor visszamentem a kórházba, rögtön nst-vel kezdték. Az egyik babát nem találták. Hoztak ultrahang gépet, azzal sem. Mondták, hogy menjünk le nagy ultrahangra. Ott derült ki, hogy nincs szívhangja az egyiküknek. Balázst azonnal behívattam, mivel a másik jól volt, őt megvárhattuk a sürgősségi császárral. Ébren voltam, mert így akartam, Balázs végig velem volt. 7 teljes napot voltunk bent a kórházban, Kornél lett a neve a fiunknak, akit egy másodpercre se vittek el tőlünk, akkor sem amikor az intenzíven tartottak egy óra megfigyelésre. Balázs is ott aludhatott velünk, enni is kapott, menüből választhatott ő is, külön szobánk volt egy egész hétig. Minden segítséget megkaptunk, tényleg mindenki nagyon kedves volt. Az első 3 nap Balázs etette Kornélt, ő pelenkázta, mert nekem nagyon fájt a sebem. A második nap kivették a katétert, és egyedül kellett volna vécére mennem. Még a terhesség elején vettem ilyen pisilős tölcsért, amit MINDENKINEK ajánlok, állva könnyebb tölcsérből pisimintát adni, főleg az utolsó hetekben, és főleg császár után, amikor az alacsony vécére ráülni sem tudsz, nem hogy onnan felállni. Ez életmentő volt. Ha akkor nincs ott Balázs, aki szinte ölbe vitt ki, nem tudom hogy oldom meg. Innen tudtok rendelni: Pisitölcsér
3 nap után már jó volt. Le tudtam menni a parkolóba is sétálni, bár még egy hétig Balázs segített zuhanyozni, mert nem tudtam lehajolni sem törülközni, sem öltözni. Egy hét után már minden ment egyedül. Balázs 3 hét szabadságot kapott erre.
(kórházi választott vegetáriánus menü)
(vegetáriánus lasagne, Balázsnak pedig lazac, ezek voltak a legfinomabbak)
Itt voltak Balázs szülei, velük lementünk a tengerhez, a parkba, és kávézni, Kornél imád sétálni. Októberben megkapja az oltást, és aztán mehetünk közös pilates-re és babaúszásra. Imád fürödni is, biztosan tetszik majd neki. Anya is szokott jönni pár napra hozzá, így van egy kis segítségem.
És a végére hagytam a nagy bejelentést:
HAMAROSAN ELINDUL A YOUTUBE CSATORNÁM!
92 kiló voltam, amikor terhes lettem, 117 kilósan mentem szülni, 96 kilósan jöttem ki a kórházból. Gyönyörűen húzódik össze a hasam a LifeTilt Collagennek köszönhetően. A csoportjukba tettem ki teljes képet mennyire szép, ide csak kicsibe teszem, ajánlom mindenkinek! Velük lefogytam 12 kilót is az esküvő előtt, így most is rendeltem egy csomagot (Bakker Zhero), amit csinálok. Sajnos nem igazán indult be a fogyás 2 hét alatt, mert nem bírok inni. Terhesen napi 4-6 liter vizet ittam, amióta megszültem, örülök a napi fél liternek is. Emiatt is lesz a youtube csatornám, hétről hétre lesz nyomonkövethető a fogyásom, és meg akarom mutatni, hogy lehetséges, gyerek mellett is, úgy hogy egyedül vagyok vele többnyire itthon. Nem tudom, hogy mennyit beszélhetek a programról, erről majd érdeklődöm, de azt legalább minden nap szeretném elmondani, hogy hány perc volt elkészíteni az ételeket, mennyi időt vett el a napból. Semmiféle szponzorációt nem kapok, és nem is fogok, és én sem forgalmazom vagy ilyesmi, csak szeretnék motiválni több embert, mert együtt ez is könnyebb, és ha tudom, hogy többen néznek hétről hétre, nagyobb erőm lesz végigcsinálni, és betűről betűre mindent betartani, hogy valóban látványos legyen a haladás. Nekem a csoport rengeteget segített, amikor rosszul érzem magam, csak posztolok, és rengeteg pozitív kommentet, üzenetet kapok, amiktől jobb kedvem lesz, de már ez nem elég, most valami jobbat akarok. Le fogom filmezni, hogy mennyit eszek, mit eszek (persze a hozzávalók és a mennyiség a csomag tartalma, amit nem adhatok ki érthető módon!), a gyerekkel mennyit és hogyan foglalkozom közben, mennyit sportolok, mennyit tornázok, és hogyan várom haza Balázst, és minden hogy férhet bele egy napba, és hogyan sikerülhet elérni a célt. December végén 4 napot Amsterdamban töltünk Balázzsal kettesben, ki kell hevernünk a történteket, és akkor lesz a 2. házassági évfordulónk is. Addigra az a cél, hogy 80 kiló alatt legyek! Tudom, hogy sikerülni fog, főleg ha nem egyedül csinálom, ha megmutathatom, hogy mit csinálok, és ezzel segíthetek másoknak is belevárni az életmódváltásba. Az eleje vicces lesz, készülök a sok bunkóra, és a sok negatív kommentre is, amiket majd egy év múlva, újra 60 kilósan fogok megválaszolgatni. :)
(Az első esküvőnkön 18-as ruhában, és a másodikon 12-es ruhában)
Szülés után 1 héttel (Az első LifeTilt Collagen tabletta előtt)
Az első LifeTilt Collagen tabletta után 1 hónappal
Most, minden eladott doboz collagenből 1000 forint a mellrákosok támogatására megy, a kampányt folyamatosan nyomon lehet követni, és minden elszámolást megosztanak az oldalon. Akit érdekel, az innen tud rendelni: https://lifetiltstore.hu/pink-lifetilt-collagen
És most jöjjön egy képsorozat Édes Kis Kornélunkról:
